Kedd délután háromtól online sajtótájékoztatót tart a monetáris politika aktuális kérdéseiről Matolcsy György. Az MNB elnöke után Virág Barnabás alelnök is megtartja szokásos háttérbeszélgetését.
A Federal Reserve-nek az elfogadhatatlanul magas infláció csökkentésére irányuló törekvése miatt emelkedni fog a munkanélküliségi ráta, de a recesszió nem elkerülhetetlen, és vannak arra utaló jelek, hogy az árnyomás már elérte a csúcspontját - mondta Susan Collins, a bostoni Fed elnöke hétfői első nyilvános beszédében.
A részvénypiac szereplői közül sokan saját buborékjukban élnek, és még mindig azt gondolják, hogy a Fed legfontosabb feladata a nagyobb gazdasági és részvényindex visszaesések idején a piacok betámasztása. Persze ezt táplálja bő harminc év tapasztalata, amikor a soha ki nem mondott Fed-put intézménye működött az Egyesült Államok részvénypiacain. Mostanában azonban az infláció ellen vívott harca közepette a Fed egyre nyíltabban fordul a részvénypiacok ellen. Eközben a régi beidegződéseire hallgatva sok befektető él a monetáris politikával kapcsolatban a kegyelem-kényszerképzet állapotában.
A világban a dezinflációs korszak véget ért, és a jegybankok korábban jól működő eszközei sem olyan hatékonyak az energiaválságban, mint a megelőző években - hangzott el a szegedi közgazdász vándorgyűlés monetáris politikáról szóló kerekasztal beszélgetésén. Nagy kérdés, hogy a jegybankoknak mennyire kellene beavatkoznia az energiapiacok működésébe, ami néhány éve meg abszurd gondolatnak tűnt volna, most viszont a stabilitási szempontok alapján lenne benne ráció.
A mai infláció nemcsak egy kilengés a monetáris folyamatokban, és nem is egy hagyományos gazdasági ciklus közepén vagyunk. Globális átalakulás zajlik, amely tartósan magas inflációt eredményez majd, ráadásul az infláció volatilitása is megnő majd. A jegybankok Paul Volcker nyomán megpróbálják határozott kamatemelésekkel letörni az inflációt, a kamatok sokkal magasabbra nőhetnek és a vártnál tovább lehetnek magas szinten. Csakhogy a jegybankok sokkal nehezebb helyzetben vannak. Ezekről beszélt Pozsár Zoltán, a Credit Suisse ügyvezető igazgatója az idei közgazdász-vándorgyűlésen.
Világszerte számos jegybank emelte csütörtökön az irányadó kamatot az infláció visszaszorítása érdekében az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) szerda esti kamatemelését követve.
Ősz. Sulikezdés (gyerekeknek), menetrendszerinti migrén (nekem), évadnyitó szülői értekezlet (évek óta először nem online), majd kedvenc kis „szülői” kávézónk. Ahol ellentétben a néhány hónappal ezelőtti állapottal, most könnyen le is tudtunk ülni. Az árakra nézve a sütit gondolkodás nélkül kihagytuk, majd a kávé mellé jött a makroelemzőnek szegezett kérdésözön: mi lesz a gazdasággal, munkahelyemmel, vállalkozásommal, inflációval, rezsivel, kamatokkal, árfolyammal, úgy általában velünk? Tapintható volt a bizonytalanság, ijedtség vagy talán inkább félelem.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke már számtalan alkalommal tett felelőtlen, szakmailag hibás kijelentéseket a magyar gazdaság jelenéről és még több alkalommal bocsátkozott megalapozatlan jóslatokba annak jövőjét illetően. Ezek a nyilatkozatok kizárólag arra voltak jók, hogy növeljék a piaci bizonytalanságot és félretájékoztassák az embereket - írja közleményében a Magyar Nemzeti Bank, amelyben Parragh Lászlónak a Portfolionak adott nyilatkozatára reagál.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának döntése alapján 2022. október 1-jétől a monetáris transzmisszió hatékonyságának erősítése és a bankrendszeri likviditás tartós lekötése érdekében az eddigi 1 százalék helyett minimum 5 százalékra emelkedik a hitelintézetek tartalékolási kötelezettsége, ami egyedi banki döntés alapján akár 10 százalékos mértéket is elérhet – áll a jegybank pénteki közleményében. Az MNB a megemelt kötelező tartalék mellett októberben elindítja a rendszeres diszkontkötvény aukciókat és meghirdetésre kerül a változó kamatozású hosszú futamidejű betéti eszköz is, melyek ugyancsak erősítik a monetáris transzmissziót.
Közel vagyunk az inflációs fordulathoz, de amíg globálisan ez már az év vége előtt eljöhet, addig a magyar pénzromlási ütem fokozatos mérséklődésére 2023 elején kerülhet sor - osztotta meg Virág Barnabás alelnök a Magyar Nemzeti Bank várakozásait a Magyar Nemzetnek adott interjújában. A jegybank friss előrejelzése a jövő héten lát majd napvilágot, a legutóbbi, júniusi prognózis szerint még az idén tetőzött volna a hazai infláció.
Továbbra is jelentős inflációs nyomással néz szembe a világ legnagyobb gazdasága, a friss adatok érkezése után több mint két éve nem látott eladói hullám söpört végig a vezető amerikai tőzsdéken. Az árnyomás szűnni nem akaró jellegéből adódóan a jegybank kénytelen folytatni agresszív kamatemelési politikáját, ezzel azonban a gazdasági visszaesés veszélyét kockáztatja. De mit gondolnak a helyzetről az elemzők és a befektetési guruk? Mégis mennyire súlyosak az inflációs kilátások, mekkora hatása lehet a gazdaságra a Fed kamatpolitikájának és mi jöhet még a tőzsdéken? Ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Változatlanul 11,75 százalékos kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, így nem változik az irányadó kamat. Legközelebb két hét múlva, a Monetáris Tanács ülése után van kilátásban a kamat további emelése, addig alapesetben nem számítunk további szigorításra.
Az elemzői várakozásokhoz képest is alacsonyabbra, 48 éve nem látott szintre csökkent a munkanélküliségi ráta Nagy-Britanniában a május és július közötti három hónapos időszakban.
Kevés lehetőséget lát az alapkamat további emelésére Cezary Kochalski a lengyel jegybank igazgatótanácsának a tagja és valószínűnek tartja a monetáris szigorítási fázis közelgő befejezését Lengyelországban.
Egy friss tanulmány szerint az ázsiai gazdagokat is megcsapta a növekvő infláció és piaci volatilitás miatti aggodalom, vagyonuk megvédése érdekében inkább a tőzsdén kívüli befektetések felé fordulnak – írja a Bloomberg.
Nemzetközi Valutaalap szerint az EU-nak új pénzügyi alapra van szüksége, amely segítene kezelni a tagállamok visszaeséseit és fizetni a zöld beruházásokat, miközben a növekvő gazdasági kilátások romlása közepette a blokk költségvetési irányvonalainak sürgős felülvizsgálatára szólított fel - írja a Financial Times.
Indonézia szombaton mintegy 30%-kal emelte a támogatott üzemanyagárakat, amivel a kormány, a tömeges tiltakozások veszélyét is figyelmen kívül hagyva, enyhíteni igyekszik a költségvetésre nagy nyomás helyező a szubvenciós politikáján.