A vártnak megfelelően 30 bázisponttal 2,1%-ra emelte az alapkamatot kedden az MNB Monetáris Tanácsa. A döntést a szokásosnál is nagyobb figyelem övezte, a piac is erősen megosztott volt azzal kapcsolatban, mire számítson előzetesen.
Az Európai Központi Bank elnöke szerint az infláció tovább tart majd és magasabb lesz, mint azt eddig hittük, de továbbra is kitart álláspontja mellett, hogy középtávon a jegybanki cél alá mérséklődik. Christine Lagarde szerint jövőre nem lesz kamatemelés az eurózónában.
Nem kezdtek kamatemelési háborúba a régió jegybankjai, viszont meg kell akadályozni a magas infláció tartósságát – mondta a Világgazdaságnak Adam Glapinski. A lengyel jegybank elnöke beszélt a zloty árfolyamáról, illetve a kamatkilátásokról is.
A Fed egykori közgazdásza, Stephen Roach csak egyetlen utat lát az inflációs probléma kezelésére: azonnal kamatot kell emelni - írja a CNBC. Szerinte ha a Fed nem lép, akkor sokkhullámokat okozhat azzal a gazdaságban.
A Federal Reserve elveszíti a hitelességét, ha ragaszkodik a magas infláció átmeneti jellegéről szóló üzenetéhez - mondta Mohamed El-Erian, az Allianz vezető közgazdasági tanácsadója.
Nem sűrűn látunk annyira nagy szórást az elemzői véleményekben a Monetáris Tanács kamatdöntése előtt, mint most. Az elemzők véleménye 15 és 90 bázispontos kamatemelés között szóródik, a többség szerint valamennyit gyorsítani fog a jegybank az eddigi tempón, de a lépés nem lesz hasonlítható a lengyel és cseh döntésekhez méretében. A lépés pedig a múlt héten történelmi mélypontja közelébe gyengült forint sorsát is érdemben befolyásolhatja, ha csalódást okoz a jegybank, akkor további esés jöhet.
A korábbinál nagyobb hangsúlyt kaphat a jegybanki hitelesség a következő időszakban, ezen a téren pedig kifejezetten jól áll az MNB – emeli ki friss elemzésében a Blue Bay. Az alapkezelő szakembere szerint a következő időszakban a forint is profitálhat ebből, hiszen az intézményi befektetők szemében vonzóbbá válhat a magyar deviza. Ellenpontként a lengyel jegybankot említik, mely szerintük az elmúlt hetek intenzív kamatemeléseivel jelentősen veszített hitelességéből.
A világgazdaság újraindulása korántsem megy zökkenőmentesen. A lezárások során számos területen összeroppanó kereslet nagyon gyorsan magára talált, ezzel szemben a kínálati oldalon a helyreállás csak döcögősen halad. Az ebből következő súrlódások eredménye a világszerte elszálló infláció. Azonban az októberben 6,5%-ra szökő, majd novemberben várhatóan 7% fölött tetőző hazai inflációs adatban a globális hatások mellett hazai tényezők is szerepet játszanak. Ez a cikk amellett érvel, hogy a Magyar Nemzeti Banknak megvan a lehetősége arra, hogy hatékonyan védekezzen a magas inflációval szemben. Az, hogy a bátorsága megvan-e hozzá, egyelőre még kérdéses.
Az infláció valószínűleg jövőre a 2%-os jegybanki cél alá csökken, de az Európai Központi Banknak fel kell készülnie egy kevésbé kedvező forgatókönyvre is, több felfelé mutató kockázat is jelen van ugyanis - mondta Klaas Knot, a holland jegybank elnöke. Emiatt a jegybanknak kerülnie kell a hosszú távú elköteleződést a jelenlegi monetáris politikai irányvonal mellett.
Tőkepiaci bálna az, amikor egy piaci szereplőnek valamilyen instrumentumban túlméretezett pozíciója alakul ki. Mostanában nyugodtan tekinthetünk a fejlett világ két vezető jegybankjára (Fed és ECB) is egyfajta tőkepiaci bálnaként. Mindkét bálna short pozícióban van, ha az inflációt nézzük.
Magyarország a tízmillió szakértő országa. Most éppen mindenki az inflációt szeretné „megszakérteni”. Csak épp elmegyünk egy nagyon fontos dolog mellett. Mindig csak külső tényezőket okolunk, pedig a hiba részben bennünk van, mert nem csak a kínálat korlátos, de a kereslet is túlzó.
Nagyot fordult a világ június óta, hiszen akkor az MNB még elsőként kezdett szigorítani Közép-Európában, hitelesnek is tűnt az infláció ellen a küzdelmet felvevő jegybank szerepe. Az elmúlt egy hónapban viszont a lengyel és a cseh jegybank is intenzív kamatemelésbe kezdett, főleg a héten látott lépések voltak meglepően nagyok. Ezzel párhuzamosan a magyar jegybank már lassítani próbál a szigorítás ütemén, így egyre nehezebben illik bele a nyári szerepbe.
A Stabilitási és Növekedési Paktum felülvizsgálatával kapcsolatban Christian Lindner, az FDP vezetője és a pénzügyminiszteri poszt várományosa azt mondta, hogy a 60-ről 100%-ra emelt államadósságplafon az EU-n belül megér egy tárgyalást.
Korábban nem tapasztaltunk még ilyen válságot, amikor a konténerek elfogytak, a szállítási árak és az energiaárak pedig kilőttek az égbe – mondta a Portfolionak a múlt heti Budapest Economic Forum után adott videointerjúban Nagy Márton. A miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója szerint a jegybank teljesen helyesen kezdett harcot az infláció ellen, ugyanis jelenleg nem engedheti meg magának, hogy magasan ragadjon az áremelkedési ütem.
A 360-as szint fölé emelkedő euróárfolyam kapcsán felkapja az ember a fejét, hogy az elmúlt hónapok kamatemelései miért nem erősítették jobban a hazai devizát. A forintra az őszi hónapokban nemcsak a belső, hanem a nemzetközi folyamatok is erőteljes hatást fejtettek ki. Az alábbi írásban megpróbálom feltárni az utóbbi hónapok legfontosabb tényezőit, melyek magyarázatot adhatnak az árfolyam alakulására.
Egycsapásra tíz nyugati nagykövetet minősített nemkívánatos személynek Recep Tayyip Erdogan török elnök a hétvégén, majd hétfő estére visszatáncolt. Pedig az elmúlt években nem volt megszokott, hogy Erdogan olyan könnyen feladná a terveit. Elképzelhető, hogy megijedt a líra zuhanásától, a népszerűségvesztéstől és a további gazdasági károktól? Könnyen lehet, hogy a visszavonulás már a 2023-as elnökválasztásnak szól.
A központi irányítású tervgazdaságokban nem ritka a hiány jelensége, most azonban a piaci viszonyok között működő országok is megismerkednek ezzel a jelenséggel. Ugyanis már nemcsak a magas áremelkedés jellemzi a Covid-válságból való helyreállást, hanem egyre jellemzőbbek a várólisták és a mennyiségi korlátok. De vajon mi lehet a megoldás erre a problémára?
Tegnap a forint féléves mélypontra gyengült az euróval szemben, de a jelek szerint ez sem fogta meg, a ma reggeli kereskedésben tovább gyengült, a délelőtti órákban pedig már markánsabb leértékelődést látunk. Nem magyar specifikus a történet, a régiós devizák is gyengültek. Azután Virág Barnabás szavaira hirtelen erősödésbe kezdett a forint, de ez a lendület nem tartott sokáig, délután és este ismét jelentős gyengülést mutat.
Dacára a szárnyaló inflációnak kamatot csökkentett Törökország központi bankja, ráadásul a vártnál jóval nagyobb mértékben, ennek hatására minden idők mélypontjára gyengült a török líra.
Érkezik a lopásbiztos megoldás.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Több mint 50-et számoltak fel.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
